Részlet....

Sziasztok!!:)

Igen tudom, mostanában nagyon szétszórt vagyok..:$$$

Próbálok ezen javítani:$$ Most csak részletet tudok hozni :$

/a komik nagyon jól esnek/esnének :$$*-*/

Jó olvasást!!:)♥

- Emma- szólt utánam Rosie. Észre sem vettem mikor álltak meg, upsz.
- Ó – kaptam észbe és gyors tempóban visszasiettem – bocsi kicsit elgondolkoztam.
- Vettük észre – nevetett Amy. – Egyébként itt vagyunk. – jelentette ki, majd elindultunk befelé de az ajtóban megtorpant. – Nincs meg a számod! – nézett rám.
- Igaz, mondom is – vettem elő a telom.
- Nem tudod fejből? – értetlenkedett Rosie.
- Nem, egyszerűen nem tudom megjegyezni – nevettem, de amit kinyitottam a készüléket az arcomra fagyott a mosoly. – Basszus anyu 5-ször kereset – mondtam. – Bocsi csajok, gyors visszahívom és mehetünk-szabadkoztam.
Kicsit arrébb álltam az ajtóból és tárcsázni kezdtem. Már azt hittem fel , amikor az ötödik csengetésnél végre felvette.
- Emma, kicsim! Minden rendben? – kérdezte anya idegesen.
- Semmi bajom anya! – nyugtattam meg gyorsan – Ne haragudj, nem vettem észre, hogy kerestél – mentegetőzetem.
- A lényeg, hogy minden rendben, de ezentúl sűrűbben nézd a mobilod légy szíves.
- Ne haragudj – kértem bocsánatot. – Lili már alszik? – kérdeztem remélve, beszélhetek a húgommal és mindent elmondhatok neki.
- Igen kicsim, nehéz napja volt – mondta fáradtan.
- Értem, akkor ha felébredt mindenképp mond meg neki, hogy kerestem légy szíves – kértem.
- Átadom – mondta anyu – Na de mesélj, milyen volt a válogató?
-  Hűű, hát frenetikus volt! – kezdtem bele – Megismertem két csodálatos lányt, Rosiet és Amyt, biztos nagyon jó barátnők leszünk. És, és képzeld benne vagyok abban  a négy táncosban akik a közvetlenül  a fiúkkal táncolnak, majd és  én Harry párja lettem – ecseteltem lelkesen.
- Értem, nagyon örülök neki, hogy boldog vagy! – mondta anyu. – És hol szállsz meg?
- át mivel nagyon elfáradtunk a  válogatón, ezért Amy felajánlotta, hogy aludhatok náluk, de persze csakis amíg gyorsan nem találok valami hotelt! – mondtam – Nem szeretném kihasználni a kedvességét – szabadkoztam.
- Bízom benned kicsim, hogy sosem tennél ilyet, és bár örülök, hogy nem  a híd alatt alszol azért kicsit aggaszt, hogy ismeretlen embereknél leszel. Nem beszélhetnék Amy anyukájával – kérdezte teljesen ártatlanul.
- Hát felőlem beszélhetnél, csak hát, izé – kezdtem bele – nem hiszem, hogy Kate beszél magyarul – böktem ki végül.
- Igaz, igaz – látta be anyu – akkor kénytelen leszek megbízni benned, de ígérd meg BÁRMI van telefonálsz – mondta határozottan de hallottam, hogy elfolyt egy ásítást.
- Ígérem, és köszönöm, hogy megbízol bennem! – mondtam kicsit meghatódva, hisz azért elég nagy dolog, hogy elenged egyedül egy tök idegen országba aminek még csak a nyelvét sem  beszéli. Ráadásul az út is minimum  óra szóval ha segítségre van szükségem nem nagyon számíthatok rá, és mégis elengedett, mert tudja mennyit jelent ez nekem – Te vagy  a világ legeslegjobb anyukája, Szeretlek! – mondtam neki.
- Én is szeretlek kicsim! – mondta, majd ismét elfojtott egy ásítást, hosszú volt ez  nap az biztos, és – felnéztem az előttem tornyosuló dicora, majd az újdon sült barát
nőimre- még messze nincs vége…